Céges weboldal készítés: milyen oldalak és tartalmak kellenek egy szolgáltatónak?
Amikor valaki céges weboldal készítés előtt áll, általában hamar előkerül a kérdés:
Hány oldal kell, és mik legyenek ezek?
Főoldal. Szolgáltatások. Rólunk. Referenciák. Kapcsolat.
Elsőre úgy tűnik, ezzel meg is van a céges honlap szerkezete.
Csakhogy öt ugyanolyan nevű aloldalból két teljesen különböző weboldal is készülhet.
Az egyik csak felsorolja, hogy létezik a vállalkozás, mivel foglalkozik, és hol lehet elérni.
A másik végigvezeti az érdeklődőt azon, amit valóban el kell döntenie:
- jó helyen jár-e;
- neki való-e a szolgáltatás;
- érti-e a helyzetét a szolgáltató;
- mit fog kapni;
- miből lehet megbízni benne;
- hogyan zajlik az együttműködés;
- és mi történik, ha kapcsolatba lép.
A különbséget nem az oldalak száma adja.
Hanem az, hogy minden oldalnak van-e egy világos döntési feladata.
Egy céges weboldalnak nem kötelező aloldalakra van szüksége. Hanem olyan válaszokra, amelyek a megfelelő sorrendben csökkentik az érdeklődő bizonytalanságát.
Röviden: milyen oldalak kellenek egy szolgáltatói céges weboldalra?
Egy szolgáltatói céges weboldalon általában az alábbi tartalmi egységekre van szükség:
- Főoldal: gyorsan megmutatja, kinek szól az oldal, milyen problémában segít a cég, és merre érdemes továbbmenni.
- Szolgáltatások vagy központi ajánlati oldal: érthetővé teszi, mit kap az ügyfél, kinek való, milyen problémát old meg, és milyen keretek között működik.
- Referenciák és esettanulmányok: nemcsak azt mutatják meg, hogy voltak korábbi munkák, hanem bizonyítják a szakértelmet és a gondolkodásmódot.
- Rólunk vagy szakértői bemutatkozás: választ ad arra, ki vállal felelősséget a munkáért, milyen tapasztalattal és milyen szemlélettel.
- Folyamat: csökkenti az együttműködés ismeretlenségét, és megmutatja, mi történik az első kapcsolatfelvételtől az átadásig.
- Gyakori kérdések: kezeli a döntést fékező gyakorlati kérdéseket és kifogásokat.
- Kapcsolat: biztonságossá és érthetővé teszi az első lépést, nem csak egy üres űrlapot mutat.
- Jogi oldalak: biztosítják a szükséges vállalkozási és adatkezelési információkat.
Nem minden szolgáltatónak kell feltétlenül nyolc külön aloldal.
Bizonyos tartalmak összevonhatók egy jól felépített, hosszú szolgáltatói oldalba. Más esetben a több célcsoport, szolgáltatás, földrajzi terület vagy keresési szándék miatt külön oldalak indokoltak.
A kérdés tehát nem ez: „Mindenkinek kell külön GYIK-oldal?”
Hanem ez: „Hol és milyen mélységben kapjon választ arra a kérdésre, amely most még visszatartja a döntéstől?”
A céges weboldal szerkezete egy döntési térkép
Az üzleti weboldal készítés során könnyű oldalnevekből kiindulni. A látogató azonban nem oldalnevekben gondolkodik.
Nem azt mondja magában, hogy most megtekintem a „Rólunk” menüpontot.
Hanem ilyen kérdései vannak:
- Értenek ahhoz a problémához, amivel küzdök?
- Pontosan mit csinálnak?
- Nekem való ez a szolgáltatás?
- Miben mások, mint a többi hasonló cég?
- Miből tudhatom, hogy nem csak jól hangzik az ígéret?
- Mennyire lesz bonyolult együtt dolgozni velük?
- Mennyibe kerülhet, és mitől függ az ár?
- Mi történik, ha írok nekik?
A weboldal feladata, hogy ezeket a kérdéseket ne véletlenszerűen, hanem a döntés természetes sorrendjében válaszolja meg.
| Oldal vagy tartalmi egység | Fő döntési kérdés | Csökkentett bizonytalanság |
|---|---|---|
| Főoldal | Jó helyen járok? | Relevancia és első eligazodás |
| Szolgáltatások | Mit kapok, és nekem való-e? | Ajánlati és összehasonlítási bizonytalanság |
| Referenciák | Miből higgyem el? | Szakmai és teljesítési kockázat |
| Rólunk | Ki áll mögötte? | Személyes és felelősségi bizonytalanság |
| Folyamat | Mire számíthatok? | Együttműködési és szervezési kockázat |
| GYIK | Mi van a nyitott kérdéseimmel? | Gyakorlati, pénzügyi és döntési akadályok |
| Kapcsolat | Mi történik, ha jelentkezem? | Az első lépés kockázata |
1. A főoldal: nem mindent mond el, hanem eligazít
A céges weboldal főoldala gyakran két véglet valamelyikébe esik.
Vagy túl kevés rajta az információ, és egy általános szlogen után néhány szolgáltatásdoboz következik.
Vagy mindent megpróbál teljes részletességgel elmondani, ezért hosszú, ismétlődő és nehezen áttekinthető lesz.
A főoldal elsődleges feladata nem az, hogy minden aloldalt teljes egészében helyettesítsen.
Hanem az, hogy az érdeklődő gyorsan megértse:
- milyen típusú vállalkozás oldalán jár;
- kinek és milyen helyzetben segítetek;
- mi a központi ajánlat vagy szakmai irány;
- milyen fő bizonyítékok támasztják ezt alá;
- milyen útvonalak közül választhat;
- és mi a biztonságos következő lépés.
Milyen bizonytalanságot csökkent?
A főoldal a relevancia bizonytalanságát csökkenti.
Az érdeklődőnek nem kell végigolvasnia az egész honlapot ahhoz, hogy felismerje: ez a cég foglalkozik-e az ő helyzetével, és melyik oldalra érdemes továbblépnie.
Mi kerüljön rá?
- konkrét fő üzenet, nem általános jelmondat;
- a célcsoport vagy tipikus ügyfélhelyzet felismerhető megfogalmazása;
- a fő szolgáltatások rövid, döntést segítő összefoglalása;
- 2–4 erős bizalmi kapaszkodó;
- rövid folyamat vagy működési logika;
- kiemelt referencia vagy esettanulmány;
- egy elsődleges és szükség esetén egy másodlagos CTA.
Mi ne történjen?
Ne a cégtörténettel kezdődjön. Ne üres értékjelzőkkel próbáljon bizonyítani. Ne legyen minden szolgáltatás ugyanolyan súlyú. És ne csak egy „Kapcsolat” gomb maradjon a látogatónak magyarázat nélkül.
A Látható Leszek főoldala is úgy működik, mint egy döntési térkép: először megnevezi a csendes veszteséget, majd elválasztja az online névjegyet a döntést segítő rendszertől, bemutatja a fő megoldásokat, a célcsoportokat, a bizonyítékokat és a következő lépéseket.
2. A szolgáltatások oldala: ne felsorolás legyen, hanem ajánlat
A legtöbb céges honlapon a szolgáltatások oldal úgy néz ki, mint egy árlista árak nélkül.
Felsorolja, mit csinál a vállalkozás, de nem segít megérteni:
- milyen helyzetre való az adott szolgáltatás;
- milyen problémát old meg;
- milyen eredmény vagy változás felé visz;
- mit tartalmaz;
- mi nem tartozik bele;
- kinek jó választás;
- és hogyan indul.
A szolgáltatás neve önmagában gyakran csak a szakmának egyértelmű.
A laikus érdeklődő sokszor nem szolgáltatásnevet akar venni. Kockázatot akar csökkenteni, bizonytalanságot akar megszüntetni, időt akar nyerni, vagy egy kellemetlen helyzetből akar kijutni.
Milyen bizonytalanságot csökkent?
Az ajánlati és összehasonlítási bizonytalanságot.
Segít eldönteni, melyik szolgáltatás való neki, mit kap a pénzéért, és milyen szempontok alapján érdemes összehasonlítania az alternatívákat.
Mi kerüljön egy szolgáltatási oldalra?
- a tipikus kiinduló helyzet;
- a valódi probléma és annak következménye;
- a szolgáltatás érthető leírása;
- kinek való és kinek nem;
- a tartalom, keretek és kizárások;
- a munkafolyamat;
- releváns bizonyítékok;
- gyakori kérdések;
- ár vagy legalább árképzési logika, ha kommunikálható;
- világos következő lépés.
Egy központi oldal vagy több külön szolgáltatási oldal?
Egy központi, hosszú szolgáltatói oldal elég lehet, ha egy fő ajánlatod van, egy elsődleges célcsoporttal és egy közös döntési úttal.
Külön szolgáltatási oldalak lehetnek indokoltak, ha:
- a szolgáltatások eltérő problémákra adnak választ;
- más célcsoportokat szólítanak meg;
- más bizonyítékokat és folyamatot igényelnek;
- eltérő keresési szándékokra optimalizálhatók;
- vagy külön ajánlatként is értékesíthetők.
A szolgáltatói weboldalrendszer oldalán ezért nem egyszerű funkciólista szerepel. Külön látható a probléma, az ajánlat, a hat döntési terület, a pontos scope, a csomagok, a folyamat, a referenciák, az illeszkedés és a GYIK.
3. A referenciák oldala: ne képgaléria legyen, hanem bizonyíték
A referenciaoldal gyakori változata néhány logó, képernyőfotó vagy rövid ügyfélnév.
Ez valamivel jobb, mint a semmi. De nem segít megérteni, mit tud a vállalkozás, és milyen problémákban szerzett valódi tapasztalatot.
A szolgáltatói döntésnél az érdeklődőt általában nem az érdekli a legjobban, hogy készült-e korábban valami.
Hanem az, hogy:
- volt-e már hasonló helyzetben a szolgáltató;
- megértette-e a valódi problémát;
- hogyan gondolkodott róla;
- milyen megoldást épített;
- és milyen bizonyítható változás történt.
Milyen bizonytalanságot csökkent?
A szakmai és teljesítési kockázatot.
A jó referencia azt mutatja meg, hogy nem csak ígérsz valamit, hanem felismered a helyzetet, van rá módszered, és korábban már végigvittél hasonló gondolkodást.
Mi kerüljön egy jó esettanulmányba?
- Az ügyfél vagy projekt rövid bemutatása.
- A kiinduló helyzet.
- A valódi probléma.
- Mit kellett tisztázni?
- Mit rendeztetek át vagy építettetek fel?
- Mi lett érthetőbb, könnyebb vagy kiszámíthatóbb?
- Mi volt a szolgáltató konkrét szerepe?
- Milyen korlátai vannak az eredménynek?
Nem kell kitalált százalékokkal vagy garantált bevételnövekedéssel bizonyítani.
Használható változás lehet például: tisztább ajánlat, felkészültebb érdeklődő, világosabb folyamat, könnyebb ajánlhatóság, kevesebb alapvető kérdés vagy erősebb szakmai pozíció.
A Látható Leszek referenciaoldalán a projektek nem egyszerű portfólióként jelennek meg. A Törpi-Laknál a szülői biztonság, a víziközmű-tervezésnél a szakmai hitelesség és a csúszás kockázata, a kutyatanításnál az érzelmi átkeretezés, az egyesületi oldalnál pedig az információs rend volt a fő döntési feladat.
4. A Rólunk oldal: ne önéletrajz legyen, hanem felelősségi bizonyíték
A Rólunk oldal könnyen átcsúszik időrendi cégtörténetbe.
Mikor alapították a céget. Hogyan jött az ötlet. Milyen értékeket vallanak. Milyen szabadidős tevékenységeket szeret a csapat.
Ezek lehetnek emberiek, de önmagukban nem válaszolják meg az érdeklődő fő kérdését:
Miért bízhatom rájuk ezt a feladatot?
Milyen bizonytalanságot csökkent?
A személyes, szakmai és felelősségi bizonytalanságot.
A látogató azt akarja megérteni, ki áll az ígéret mögött, milyen tapasztalatból dolgozik, hogyan gondolkodik, és mi történik akkor, ha valami nem egyszerű.
Mi kerüljön rá?
- a releváns szakmai háttér;
- a szolgáltatás szempontjából fontos tapasztalat;
- a módszer vagy szakmai szemlélet;
- a szerepek és felelősségek;
- valós, vállalható portrék;
- konkrét bizonyítékok, nem üres önjellemzés;
- őszinte keretek és kizárások;
- kapcsolódó referencia vagy következő lépés.
A „megbízhatóak vagyunk” állítás helyett mutasd meg, hogyan épül fel a megbízhatóság.
A Látható Leszek Rólam oldalán ezért a szakmai múlt nem önmagában szerepel. Ahhoz kapcsolódik, hogyan jut el valaki az első figyelemtől a döntésig, miért nem külön technikai feladatként kezelem a weboldalt, és milyen józan keretek között vállalok projektet.
5. A folyamat oldala: tegye kiszámíthatóvá az együttműködést
Egy szolgáltatás megvásárlásakor nemcsak az eredmény bizonytalan.
Az együttműködés is.
Az érdeklődőben ilyen kérdések lehetnek:
- Mi történik az első beszélgetésen?
- Mit kell előkészítenem?
- Mikor kapok ajánlatot?
- Milyen szakaszok lesznek?
- Mikor kell döntenem?
- Hányszor javíthatok?
- Mi okozhat csúszást?
- Mikor és hogyan történik az átadás?
Ha ezekre nincs válasz, a kapcsolatfelvétel nagyobb vállalásnak érződik, mint amekkora valójában.
Milyen bizonytalanságot csökkent?
A szervezési, együttműködési és kontrollvesztési kockázatot.
A folyamat megmutatja, hogy nem egy fekete dobozba adja be az érdeklődő a pénzét és az anyagait.
Mi kerüljön rá?
- az első kapcsolatfelvétel szerepe;
- az előszűrés vagy igényfelmérés;
- a brief és anyagleadás;
- az ajánlat és scope jóváhagyása;
- a projektindítás feltételei;
- a fő kivitelezési szakaszok;
- a visszajelzési és módosítási körök;
- a tesztelés, átadás és utókövetés.
A folyamat nemcsak bizalmat épít. Scope-ot is véd.
Előre megmutatja, hogy az ügyfélnek milyen döntési és anyagleadási feladata van, és mi számít új kérésnek.
A Hogyan dolgozom résznél a helyzet megértésétől a pozíció és ajánlat tisztázásán át a döntési út felépítéséig követhető a gondolkodás. A weboldalrendszer oldalán pedig az előszűrés, a scope, a brief, az anyagleadás, a két módosítási kör, a tesztelés és az átadás projektfolyamata is látható.
6. A GYIK: ne töltelékszöveg legyen, hanem kifogás- és kockázatkezelés
A gyakori kérdések blokkot sokan a projekt végén töltik fel néhány általános mondattal.
„Mennyi idő alatt készül el?” „Hogyan lehet fizetni?” „Hol dolgoztok?”
Ezek fontos kérdések lehetnek. De a jó GYIK ennél többet tesz.
Azokat a kérdéseket kezeli, amelyek miatt az érdeklődő még nem érzi biztonságosnak a következő lépést.
Milyen bizonytalanságot csökkent?
A gyakorlati, pénzügyi, időbeli és kockázati bizonytalanságot.
Milyen kérdések kerülhetnek bele?
- Kinek való és kinek nem való a szolgáltatás?
- Mennyibe kerül, vagy mitől függ az ár?
- Mit kell az ügyfélnek átadnia?
- Mikor indul és mennyi ideig tart?
- Mi történik, ha késnek az anyagok?
- Hány módosítás tartozik bele?
- Mi számít pluszmunkának?
- Van-e garancia, és pontosan mire?
- Mi történik az első kapcsolatfelvétel után?
- Biztosan teljes projekt kell?
A GYIK akkor jó, ha nem új kifogásokat talál ki, hanem a valódi beszélgetésekből, emailekből és ajánlatkérésekből gyűjti össze az ismétlődő bizonytalanságokat.
Nem feltétlenül kell külön GYIK-oldal. Egy fő ajánlatnál gyakran erősebb, ha a kérdések közvetlenül a szolgáltatási oldal végén jelennek meg, amikor az érdeklődő már érti az ajánlatot.
A szolgáltatói weboldalrendszer GYIK-része ezért a valódi projektkérdéseket kezeli: kell-e teljes új oldal, mitől függ az ár, mikor indul a határidő, mi történik késő anyagleadásnál, hány módosítás van, és mit lehet reálisan várni a weboldaltól.
7. A kapcsolat oldal: ne vak ugrás legyen
Egy név, email-cím, telefonszám és üres üzenetmező technikailag kapcsolat oldal.
Döntési szempontból azonban sok kérdést nyitva hagy:
- Milyen ügyben írhatok?
- Mit kell leírnom?
- Kell már kész brief?
- Mikor kapok választ?
- Rögtön értékesítési hívás következik?
- Az első beszélgetés jelent-e kötelezettséget?
- Mi történik, ha nem tudom, melyik szolgáltatás kell?
Milyen bizonytalanságot csökkent?
Az első lépés kockázatát.
A jó kapcsolat oldal nemcsak adatot kér. Elmagyarázza, miért kéri, mi történik utána, és mekkora döntést jelent az űrlap elküldése.
Mi kerüljön rá?
- kinek és milyen ügyben érdemes írnia;
- mit írjon le röviden;
- mely adatok kötelezők és melyek opcionálisak;
- mikor és hogyan érkezik válasz;
- mi történik az üzenet után;
- mire való és mire nem való az első beszélgetés;
- adatkezelési hozzájárulás;
- alternatív elérhetőség, ha valóban indokolt.
A Látható Leszek kapcsolat oldalán ezért nem kell előre kiválasztani a tökéletes csomagot. A látogató leírhatja a helyzetét, előre látja a két munkanapos válaszidőt, és azt is, hogy az első kapcsolatfelvétel nem jelent automatikus megrendelést vagy fizetési kötelezettséget.
8. A jogi oldalak: nem bizalomépítő szövegek, de a rendszer részei
Egy céges honlapnál szükség lehet többek között:
- impresszumra;
- adatkezelési tájékoztatóra;
- cookie-kezelésre;
- általános szerződési feltételekre, ha a működés ezt indokolja;
- egyéb ágazati vagy szolgáltatási tájékoztatókra.
Ezek tartalma a vállalkozás működésétől, az adatkezeléstől és a szolgáltatás típusától függ.
A weboldal-készítő be tudja illeszteni és technikailag el tudja helyezni a jóváhagyott dokumentumokat. A személyre szabott jogi tartalom elkészítése azonban nem automatikusan webdesign-feladat.
A jogi megfelelésnél ne másik weboldal szövegét másold át. A saját működésedhez illeszkedő anyagra van szükség.
Milyen további oldalak lehetnek indokoltak?
A fenti oldalak a legtöbb szolgáltató céges weboldal alapvető döntési feladatait lefedik. Bizonyos üzleti helyzetekben további aloldalak is indokoltak lehetnek.
Árak vagy csomagok
Akkor lehet külön oldal, ha az árképzés viszonylag standardizálható, több csomagot kell összehasonlítani, vagy az ár önmagában is fontos keresési és döntési kérdés.
Nem minden szolgáltatásnál kell fix végösszeget közölni. De az árképzés logikáját, az induló árat, a fő költségtényezőket vagy azt, mi tartozik bele, gyakran érdemes megmutatni.
Célcsoport- vagy iparági oldalak
Akkor hasznosak, ha ugyanaz a szolgáltatás eltérő helyzetet, nyelvezetet, bizonyítékot és kockázatot jelent különböző célcsoportoknál.
Ne csak a szakma nevét cseréld ki. Minden célcsoport-oldalnak saját döntési helyzetre kell épülnie.
Helyi vagy szolgáltatási területek
Helyhez kötött szolgáltatásnál külön területi oldalak lehetnek indokoltak, ha valódi helyi információt, eltérő folyamatot, elérhetőséget vagy referenciát tudsz adni.
Tucatnyi közel azonos városoldal nem épít valódi értéket.
Blog vagy tudástár
A blog nem kötelező díszlet.
Akkor érdemes működtetni, ha választ tud adni a vásárlás előtti kérdésekre, összehasonlításokra, kockázatokra, árakra, folyamatokra és problématudatos keresésekre.
A jó szakmai cikk nem egyszerűen forgalmat hoz. Felkészíti az olvasót a jobb döntésre.
Csapat
Külön csapatoldal akkor indokolt, ha több szakember szerepe, tapasztalata és felelőssége valódi döntési tényező.
Név, beosztás és portré helyett mutasd meg, ki miben segít, és hol találkozik vele az ügyfél a folyamatban.
Letöltések, dokumentumok és ügyfélsegédletek
Összetett, szabályozott vagy dokumentumigényes szolgáltatásnál érdemes lehet külön helyet biztosítani a szükséges nyomtatványoknak, útmutatóknak, előkészítő listáknak vagy szakmai dokumentumoknak.
Mikor elég egy egyoldalas céges weboldal?
Egy egyoldalas weboldal nem automatikusan gyenge vagy olcsó megoldás.
Jó lehet, ha:
- egy fő szolgáltatásod van;
- egy elsődleges célcsoporttal dolgozol;
- a döntési folyamat viszonylag rövid;
- nincs sok külön keresési szándék;
- a bizonyíték, a folyamat és a GYIK egy oldalon áttekinthető;
- nem kell nagy mennyiségű, folyamatosan bővülő információt kezelni.
Egyetlen hosszú oldal is lehet teljes döntést segítő rendszer, ha jól felépített.
Nem elég viszont akkor, ha:
- több, egymástól élesen eltérő szolgáltatásod van;
- különböző célcsoportok más-más kérdésekkel érkeznek;
- sok referencia és részletes szakmai tartalom szükséges;
- fontos az organikus keresés több külön témára;
- összetett folyamatot vagy információs rendszert kell bemutatni;
- a látogatóknak eltérő útvonalakra van szükségük.
Az egyoldalas vagy többoldalas felépítés nem presztízskérdés. Információs és döntési kérdés.
Mintaoldal-struktúra egy szolgáltató vállalkozásnak
Egy jól használható, többoldalas szolgáltatói céges weboldal például így épülhet fel:
| Oldal | Fő feladata | Elsődleges CTA |
|---|---|---|
| Főoldal | Pozicionálás, eligazítás, fő bizalmi jelek | Megnézem a nekem való szolgáltatást |
| Szolgáltatások | Ajánlatok összehasonlítása és kiválasztása | Megnézem a részleteket |
| Kiemelt szolgáltatás | Egy konkrét ajánlat teljes döntési útja | Kérek előzetes egyeztetést |
| Referenciák | Bizonyíték és alkalmazhatóság | Elolvasom az esettanulmányt |
| Rólunk | Szakmai háttér, felelősség, szemlélet | Megnézem, hogyan dolgoztok |
| Folyamat | Együttműködés kiszámíthatósága | Előkészítem a megkeresést |
| GYIK | Fő döntési akadályok kezelése | Felteszem a saját kérdésem |
| Kapcsolat | Biztonságos első lépés | Elküldöm a megkeresést |
Ez nem kötelező sablon.
Egyes oldalak összevonhatók. Más projekteknél külön célcsoport-, ár-, területi vagy tudástár-oldal szükséges.
A végső szerkezetet a szolgáltatás összetettsége, a célcsoportok, a keresési szándékok, a bizonyítékok és a kapcsolatfelvételi folyamat határozza meg.
A leggyakoribb hibák a céges honlap szerkezetében
Minden azonos súllyal kerül a főoldalra
Ha minden szolgáltatás, célcsoport és üzenet ugyanolyan hangsúlyt kap, a látogató nem tudja, merre induljon.
A szolgáltatások oldal csak felsorol
Az érdeklődő megtudja, mit csináltok, de nem érti, milyen helyzetre való, miért értékes, és hogyan válasszon.
A Rólunk oldal csak rólatok szól
A bemutatkozás nem kapcsolja össze a szakmai történetet az ügyfél kockázatával és döntésével.
A referenciák csak képek
Nem derül ki, mi volt a probléma, milyen szerepet vállaltatok, és mit bizonyít a projekt.
A folyamat belső munkalépéseket sorol
Ahelyett, hogy az ügyfél számára fontos kontrollpontokat, feladatokat és kockázatokat mutatná meg.
A GYIK általános kérdéseket tölt ki
Nem a valódi kifogásokat, árkérdéseket, határidőket, kizárásokat és bizonytalanságokat kezeli.
A kapcsolat oldal magyarázat nélkül kér adatot
Az érdeklődő nem látja, mit vállal az űrlap elküldésével, ezért inkább halaszt.
A menü a cég belső felépítését követi
A látogató nem a szervezeti egységeitekben gondolkodik. A saját problémájához és döntéséhez keres utat.
Hogyan döntsd el, hány oldalra van szükséged?
A céges weboldal oldalszámát ne a konkurensek menüje vagy egy előre gyártott csomag határozza meg.
Tedd fel inkább ezeket a kérdéseket:
- Hány különböző célcsoportot kell megszólítanod?
- Hány valóban különálló szolgáltatásod van?
- Más problémával és keresési szándékkal érkeznek-e ezekhez?
- Mennyi bizonyítékot kell bemutatni a döntéshez?
- Mennyire magas a szolgáltatás bizalmi és pénzügyi kockázata?
- Milyen kérdéseket kell megválaszolni kapcsolatfelvétel előtt?
- Milyen útvonalakat kell biztosítani a látogatóknak?
- Milyen tartalmakra keresnek önállóan a Google-ben?
- Mely információk változnak vagy bővülnek rendszeresen?
Egy külön aloldal akkor indokolt, ha önálló döntési vagy keresési feladata van.
Ha csak azért készül, hogy több menüpont legyen, valószínűleg nincs rá szükség.
Nem az a professzionális céges weboldal, amelyiken sok oldal van. Hanem amelyiken minden oldalnak oka van.
Mit mutatnak a Látható Leszek referenciái?
Ugyanaz az oldaltípus egészen más tartalmi feladatot kaphat különböző szolgáltatásoknál.
A Törpi-Lak főoldalán a szülőnek nem egyszerűen a bölcsődei szolgáltatásokat kellett megtalálnia. Azt kellett megértenie, mit jelent a kis csoport, a fokozatos beszoktatás és a személyes figyelem az első elválás biztonsága szempontjából.
A víziközmű-tervezési oldalon a szolgáltatáslista önmagában kevés lett volna. A szolgáltatói oldalon szerzett tapasztalatot, a több mint 900 terv szakmai bizonyítóerejét, az ötlépéses folyamatot és az előzetes egyeztetés szerepét kellett döntési úttá rendezni.
A Magyar Pipaklub Egyesületnél pedig nem egyszerű szolgáltatási weboldal készült. A hírek, események, tagsági információk, eredmények és történeti tartalmak számára kellett megtalálható információs rendszert létrehozni.
Ezekből az látszik, hogy ugyanaz a menüpontnév önmagában semmit nem old meg.
A kérdés minden esetben ez: mit kell itt a látogatónak megértenie, elhinnie és megtennie?
Gyakori kérdések a céges weboldal készítéséről
Hány aloldal kell egy céges weboldalra?
Nincs mindenkire érvényes ideális darabszám. Egy fő szolgáltatásnál egy jól felépített hosszú oldal is elég lehet. Több célcsoport, szolgáltatás, keresési szándék és referencia esetén több külön oldal indokolt. A döntést az információs és vásárlási út határozza meg.
Kell külön szolgáltatások oldal?
Akkor igen, ha több ajánlatot kell áttekinteni vagy összehasonlítani. Egyetlen fő ajánlatnál a központi szolgáltatási oldal lehet maga a weboldal fő döntési felülete.
Kell külön Rólunk oldal?
Magas bizalmi küszöbű szolgáltatásnál általában hasznos. Különösen akkor, ha a szakmai múlt, a személy, a csapat vagy a módszer fontos része a döntésnek. Rövidebb bemutatkozás a főoldalon is szükséges lehet.
Kell külön referenciaoldal?
Ha több projekted és bizonyítékod van, igen. Egyetlen erős esettanulmányt azonban a főoldalról és a szolgáltatási oldalról is érdemes közvetlenül elérhetővé tenni.
Kell külön folyamatoldal?
Nem mindig. Egyszerű szolgáltatásnál a folyamat a szolgáltatási oldalon is elfér. Összetettebb, hosszabb vagy több szereplős együttműködésnél külön oldal segíthet részletesebben csökkenteni a bizonytalanságot.
A GYIK külön oldal vagy blokk legyen?
A fő ajánlat kérdéseit általában érdemes közvetlenül a szolgáltatási oldalon kezelni. Külön GYIK-oldal akkor lehet hasznos, ha sok, több szolgáltatást érintő kérdés gyűlt össze, vagy önálló tudástári szerepet kap.
Minden szolgáltatásnak kell külön oldal?
Nem. Akkor készíts külön oldalt, ha más a probléma, a célcsoport, a folyamat, a bizonyíték, a keresési szándék vagy a CTA. Az egymástól alig különböző szolgáltatásokat gyakran jobb egy átlátható ajánlati rendszerben kezelni.
Kell árakat írni a céges honlapra?
Nem minden esetben kell fix árat közölni, de a döntést segítheti az induló ár, az ársáv, a csomag, az árképzési logika vagy annak bemutatása, mitől függ a pontos ajánlat. A teljes árhomály sok érdeklődőt bizonytalanságban tart.
Kell blog egy céges weboldalra?
Csak akkor, ha valódi kérdésekre, összehasonlításokra és vásárlás előtti bizonytalanságokra tud rendszeresen választ adni. A ritkán frissített, általános híroldal önmagában nem épít érdemi szakmai láthatóságot.
Lehet később új oldalakkal bővíteni?
Igen, ha a technikai és tartalmi rendszer bővíthetőre készül. A későbbi új célcsoportok, szolgáltatások és funkciók azonban külön scope-ot és új tartalmi döntéseket igényelhetnek.
A céges weboldal készítés ne menütervezéssel kezdődjön
Nem az az első kérdés, hogy hány menüpont fér el a fejlécben.
Hanem az, hogy az érdeklődő mit próbál eldönteni, mitől bizonytalan, és milyen bizonyítékra van szüksége ahhoz, hogy tovább merjen lépni.
Ezután lehet eldönteni:
- mi kerüljön a főoldalra;
- melyik szolgáltatás kapjon külön oldalt;
- milyen referenciák bizonyítanak valóban;
- milyen folyamatot kell láthatóvá tenni;
- mely kérdéseket kell a GYIK-ben kezelni;
- és hogyan legyen biztonságos a kapcsolatfelvétel.
A Látható Leszek szolgáltatói weboldalrendszere nem egy előre gyártott aloldalcsomagból indul ki.
A célcsoportot, az ajánlatot, a bizonyítékokat, a folyamatot és a kapcsolatfelvételt rendezzük olyan oldalszerkezetté, amelyből a megfelelő érdeklődő gyorsabban megérti, miért lehet érdemes veled beszélnie.
Nem több oldalt kapsz. Hanem kevesebb nyitva hagyott kérdést az érdeklődő fejében.
Még nem tudod, hogy a jelenlegi oldalad néhány javítással rendbe tehető-e, vagy teljesebb rendszer kell? A Láthatósági Gyorsdiagnózis segít előbb tisztázni a valódi elakadást.
